Az uszkár eredete a középkori Európába nyúlik vissza, ahol vízi vadász- és apportkutyaként szolgált. A híres „oroszlánnyírás” eredetileg praktikus volt: a felsőtestet melegen tartotta a hideg vízben, a hátsó lábakon hagyott szőrzet pedig biztosította a mozgást. Később a főúri udvarok kedvencévé vált, majd megjelentek a kisebb méretváltozatok is (mini és toy), amelyek elsősorban társasági kutyaként lettek közkedveltek. Az uszkár intelligenciája miatt cirkuszi kutyaként is nagy hírességre tett szert.